A szóban forgó ember nem más, mint Dr. Lengyel Árpád, aki az bajba jutott titán segítségére siető Carpathia magyar hajóorvosaként egyenként segítette a fedélzetre az életben maradtakat. A túlélők hálájuk jelképeként emlékérmet adományoztak a doktornak. Sírja a Kerepesi temetőben található.
Sokan talán nem tudják, de a Titanicnak sok magyar utasa volt. A legtöbbjük a jéghideg vízben lelte halálát, magam is ismerek olyan embert, akinek felmenői a szerencsétlenek között voltak. Túlélte viszont többek között Reischl Mátyás, az egyik első osztályú étterem pincére és a harmadosztályon utazó Hoffer Lujza.
Egy legenda szerint a Titanic süllyedésekor az utolsó percig muzsikáló zenészek is magyarok voltak. Utána néztem, a mítosz nem igaz. Brit származásúak voltak, nekik emléktáblát állítottak Southamptonban.
-------------------------------------------------
Tudtad-e, hogy Európában csak nálunk szokás a locsolkodás?
Bizony Európában kizárólag Magyarországon szokás a leányok megöntözése, hogy el ne hervadjanak. Egyes elméletek szerint a jászok hozták be Keletről. Irán térségében lelhető fel hasonló, termékenységet fokozó rítus.
Korábban még vödör vízzel a kezükben érkeztek a legények a lányos házhoz. Ma már a kölni az elterjedt, kivéve faluhelyen, ahol a vödör mellett a szódás szifont is előszeretettel alkalmazzák.
A lányok cserébe hímes tojást adtak a locsolóknak, melynek útján érzelmeiket is kifejezésre juttatják. Napjainkban inkább a csoki tojás a jellemzőbb.
Az MtKlub legénysége is összeverődik ilyenkor és a lehető legtöbb helyre ellátogat és egyáltalán nem vesszük zokon, ha jó pálinkával, ezzel-azzal kínálnak bennünket ilyenkor. A legemlékezetesebb eset 3 éve történt, amikor az egyik állomáshelyen már olyannyira telítve voltunk, hogy csak - miután mindent megittunk és megettünk - hetekkel később eszméltünk, hogy nem locsoltunk meg senkit a háziak közül. Azóta megmagyarázhatatlan módon, még szívesebben látnak minket.
---------------------------------------------------
Tudtad-e, hogy az automataváltó és a golyóstoll magyar találmány?
Mi lenne velünk golyóstoll nélkül? Mennyi ludat vághatnánk le tolla kedvéért, ha néhány feltalálót nem foglalkoztatta volna az írás problémája. Az első előrelépés a „fém lúdtoll” volt, mellyel tovább lehetett írni de maszatolt, ha egy helyben tartottuk, akkor meg egy az egyben szétfolyt. További előrelépést jelentett anno a ceruza feltalálása, azaz a Grafit felfedezése, bár ennek is voltak hátulütői, gondoljunk csak bele szívesen írnánk-e alá egy ceruzával írt szerződést.
A megoldást a golyóstoll lett volna, de szegény feltalálók nem tudtak megküzdeni a problémával.
Bíró László Józsefnek (1899-1985) ha lehet így fogalmazni két fontosabb találmánya volt az egyik a fentebb említett toll, a másik az automataváltó.
Az előbbit már szinte mindenki hallotta, az utóbbiról szinte senki. Az érdekessége a dolognak, hogy pont a golyóstoll az, aminek az ötlete már korábban is létezhetett.
(Állítólag Galileo Galilei már a 17. században gondolkodott egy golyós toll kifejlesztésén, azaz inkább találtak olyan tervet, ami hasonlított rá. Színtén állítólag egy amerikai úriember 1888-ban tervezett egy ilyen elvű tollat, de nem járt sikerrel valószínű a kis méretű pontos gyártástechnológia, és a megfelelő tinta hiányában csak az elvig jutott el.)
Bírónak sikerült. Bár még a XX. Században is nehézséget okoztak a fentebb említett problémák. 1931-évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be először találmányát nagy méretben, majd később kis méretben is elkészítette. Sajnos nem voltak tökéletesek nem fogtak rendesen, elakadtak. Bíró arra a következtetésre jutott, hogy az elv jó, csak az alkatrészek pontatlanok. Jöttek a további kísérletezések, melyekhez segítséget fivére György, Goy Andor, és a Kovalszky testvérek nyújtottak. Az 1939-es első zsidótörvény elfogadása után Párizsba majd Argentínába „tette át székhelyét”
Az első használható golyóstollat Buenos Aires-ben hozta létre, kreatív módon, módosított, gyorsan száradó öntvényrepedést jelző festékkel töltve. Erre 1943-ban szabadalmat is kapott, majd a gyártó cég után elnevezve Eterpen-ként árulták.
A Licenszt később a Brit Királyi Légierő is megvette, hogy a pilótái nagy magasságban is tudjanak jegyzetelni.
Angliában Biro-pen néven aratott nagy sikert.
A Franciáknál BIC (Biró Crayon) néven, majd később bironnak nevezték.
Pár év alatt az egész világon elterjedt.
Eléggé elítélhető módon az amerikai Milton Reynolds terjesztette el az Egyesült Államokban. Buenos Aires-ben vásárolt pár tollat, majd lemásolta azokat, és Eversharp néven hozta forgalomba, melyből az első napon 10.000 darabot értékesítettek, a szabadalmi jogokat semmibe véve.
És itt térnék át az automataváltóra, melynél szintén szabadalmi problémák adódtak.
Bíró saját magának készítette el, mert nehézkesnek találta a váltást. Egy év tervezés után, megépítette és szabadalmaztatta az automata sebességváltóművét. A Gyártáshoz azonban nem volt elég pénze így a General Motors felkérésére Berlinbe utazott bemutatót tartani. Stílusosan, hogy a váltója megbízhatóságát bizonyítsa, a 350-CC típusú motorbiciklijébe beszerelt egy váltót, és azzal tette meg Berlinig az utat. A General Motorsnak tetszett is a szerkezet, megvette a szabadalmat, Bíró pénzt is kapott érte, plusz minden eladott darab után fél százalékot ígértek neki. Csak, hogy az üzlet nagy úr. A cégnek eszébe se jutott gyártani, vagy akármibe beszerelni a váltót inkább eltüntették a terveket jó mélyen, nehogy a konkurencia kezébe kerüljön.
Bíró talán az egyik legtermékenyebb feltalálónk lehetett. Összesen 22 szabadalmi bejegyzése van, melyek közt szerepel a dezodor, egy sérthetetlen zár, elektromágneses jármű, de ezekkel már a portré rovatban fogunk foglalkozni hamarosan.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Tudtad-e, hogy a sugárhajtómű is magyar találmány?
Az 1881. július 2-án, Budapesten született Fonó Albert a híres Fasori Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1899-ben iratkozott be a Műegyetemre. Itt kötött barátságot Kármán Tódorral, aki a később a repüléstechnika, különösen a rakétatechnika egyik legnagyobb alakjává vált.
Az igen termékeny Fonó Albert 20 kutatási témában 46 szabadalmat dolgozott ki. Találmányai közül említést érdemel az 1923-ban kidolgozott gőzkazán, valamint az 1928-ban szerkesztett új típusú bányászati légsűrítő berendezés. Szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék és menetszabályozójának a szabadalmát 1924-ben a német Siemens-cég vásárolta meg. 1926-ban az első között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott.
Mégis sugárhajtómű-találmányai a legjelentősebbek. Az általa kifejlesztett légi torpedó jelentőségét ugyan a monarchia hadvezetősége nem ismerte fel, azonban az messzem meghaladta korát. A lövegből indított lövedéket egy vele összekapcsolt hajtómű tovább gyorsította, ily módon viszonylag kis kezdősebességgel is lehetetett nagy távolságra lőni, s a nehéz lövedékeket kis tömegű ágyúból indítani.
A légi torpedó lényegét Fonó Albert így foglalta össze: "a lövedék a mozgási energia helyett vegyi energiát tárol a magával vitt tüzelőanyagban. Útközben a tüzelőanyagot a szembeáramló levegővel elégetik, a keletkező hő munkává alakulva át, legyőzi a légellenállást. Ezáltal nemcsak az ellenállás győzhető le, hanem a repülő lövedék fel is gyorsulhat.Lehetővé válik hogy viszonylag kis kezdősebességgel nagy lőtávolság, továbbá a találati pontban nagy becsapódási energia legyen elérhető."
1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. Két szabadalmában a sugárhajtómű négy változatát írta le.
Bátran állíthatjuk, hogy szó szerint hatalmas lökést adott a repüléstechnika fejlődésének.
-----------------------------------------------------------------------------------------
Tudtad-e, hogy a Volkswagen Bogarat MAGYAR EMBÖR TERVEZTE?
Ez a magyar embör pedig Barényi Béla (1907-1997). Tizennyolc évesen, 1925-ben tervezte meg a forradalmi felépítésű és koncepciójú népautót, (népautó? dédanyám, aki ezidőtájt Budapest egyik első női autóvezetője volt, még ismerte az összes fővárosi autóst) a Volkswagen Bogarat! (Természetesen még nem ez volt a neve a gépnek.) Prototípust is készített egy cseh mérnök segítségével. Miután a designt később Ferdinand Porschénak tulajdonították (1938), Barényi perre vitte az ügyet, és a német bíróság, valamint a mannheimi állami szabadalmi hivatal elismerte, hogy a Volkswagen döntő alkotóelemeit, bizony, Barényi találta fel. Õ találta ki az egyszerű, tömegekben gyártható autó elvét - kétajtós kocsiszekrény, hátsó motor, váltó és meghajtás (a csatolt képen egy 1931-es változat látható). Mindössze egy német márka kártérítést igényelt, és kapott. Úriember!
Barényi a Daimler-Benznél dolgozott 1939-től. Ezzel a mondattal ment be a felvételi meghallgatásra: "Uraim! Önök mindent rosszul csinálnak!" - és egyből fel is vették. Azért a Volkswagen-per jó reklám lehetett neki.
Az autógyártásban azóta mindig alkalmazott passzív biztonsági technikákősatyja (1951). Ő tervezte meg először úgy az autó farát és orrát, hogy ütközéskor összeroppanva hatalmas energiákat nyeljenek el, így védve meg az utastérben ülőket! Nevéhez fűződik a töréstesztek bevezetése is. Ötleteivel alapvetően megváltoztatta a gépkocsi felépítését, szerkezetét - és emberek százezreinek életét mentette és menti meg az utakon.
forrás:www.mtklub.hu
--------------------------------------------------------------------------------------------